![]() |
Teljesen jogos a paksi öröm: a zöldek először nyertek Újpesten bajnokit (Fotó: Németh Ferenc) |
A vendégek ezúttal azonban rendkívül agilisan léptek fel, már az első percekben többször eljutottak az újpestiek kapujáig, sőt a magas labdákkal nemcsak veszélyt teremtettek, de a 16. percben a vezetést is megszerezték. Vayer Gábor jobb oldali sarokrúgása után Éger László a rövid oldalról, Marin Matos mellől, egy méterről csúsztatott a kapuba. 0–1
A gól után sem vett vissza a Paks, az újpestiek támadásait rendre elfojtották a széleken, középen pedig többször létszámfölénybe kerültek. A 27. percben Böde Dániel került helyzetbe, de lövését védte Balajcza Szabolcs. Öt perccel később azonban már tehetetlenek voltak az újpestiek: Sipeki István bal oldali beadása után Böde tört be a rövid oldalon, és Pollák Zoltánt megelőzve öt méterről a kapu jobb oldalába fejelt. 0–2
Az Újpest a jobb labdabirtoklás mellett nem sok mindennel dicsekedhetett, sok volt az eladott labda, a pontatlanság. A meddő mezőnyfölény azonban a 44. percben egy szabadrúgás után góllá érett. Tisza Tibor csavart szépen a sorfal felett a kapu bal oldalába. 1–2
Ráadásul fordulás után hatalmas iramot diktálva rögtön egyenlített is a lila-fehér alakulat. Előbb Simek Péter került ziccerbe, de öt méterre a kaputól túl sokat várt, és blokkolták a lövést, majd ugyanő adott be jobbról, Tisza luftot rúgott a rövid oldalon, de a hosszún a csereként beálló Böőr Zoltán érkezett, és hat méterről a bal alsó sarokba lőtt. 2–2
A Paks azonban váltani tudott a kapott gól után – Kis Károly rögtön cserélt is, és pályára küldte Kiss Tamást –, és előbb csak kósza helyzeteket alakított ki, majd a 60. percben egy újabb fejessel ismét megszerezte a vezetést. Vayer jobb oldali szöglete után Bartha László stukkolt bele a labdába az ötös sarkán, ami a hosszú oldalon, a jobb oldali kapufáról pattant a hálóba. 2–3
Az utolsó fél órában hiába volt fölényben az Újpest, a Paks rendezte sorait, és a hazaiak csak a legritkább esetben tudták feltörni a tolnai reteszt, legnagyobb lehetőségük egy tizenegyesgyanús szituáció volt, amikor Szabó János kezéről pattant le a labda. Gól azonban nem született, az Újpest először szenvedett vereséget a bajnokságban hazai pályán. A Paks átka tehát megtört, a tolnaiak először nyertek a Szusza-stadionban, és már az ötödik helyen állnak a tabellán.
"Nem fognám Takács Zoli hiányára a bekapott gólokat, hiszen így is voltak jól fejelő játékosok a csapatban. Az első félóra végén kicsit padlóra kerültünk a kétgólos hátrányban, de hősiesen visszajöttünk. Jól kezdtük a második játékrészt, 2–2 után a győzelemre is megvolt a lehetőségünk, így lélektanilag rosszkor jött a harmadik paksi gól. Úgy tűnik, idén kibabrálnak velünk a jobb oldali szögletek, és azt is el kell ismernem, hogy bizony voltak gyengébb teljesítmények a csapatban" – nyilatkozta Mészöly Géza a Sport TV-nek. "Arra készültünk, hogy a mérkőzés elején nem állunk vissza, vagy ha mégis erre kényszerülünk, akkor 2-3 húzásból ellentámadásokat vezetünk. Az előző meccseinken is nagy hangsúlyt fektettünk a rögzített helyzetekre, Böde Dániel pedig az egyik legjobban fejelő játékosunk. Nem foglalkozunk az 5. hellyel, csak a következő meccsre koncentrálunk, ahol szintén nyerni szeretnénk" – mondta paksi részről Kis Károly vezetőedző. |
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a nyári világbajnokság botrányos játékvezetői tévedései után már nem zárkózik el a technika használatától, ám ezt egyelőre csak a gólvonalra terjesztené ki. Egy márciusi prezentáció után október elején Zürichben nagyobb plénum előtt is bemutathatta úgynevezett intelligens realtime technológiáját Maruzsi László, akinek ugyanakkor nagy világcégeket kellene lenyomnia a győzelemhez.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a közeljövőben élesben teszteli azokat a technikai találmányokat - köztük egy magyart is - amelyek a kétes esetekben segítenek a játékvezetőknek.
Maruzsi László rendszerének lényege, hogy a mérkőzést kamerák követik, a képeket egy speciális számítógépprogram analizálja, és automatikus jeleket küld, ha a labda elhagyja a játékteret, áthalad a gólvonalon, vagy leshelyzet alakul ki. E jeleket a partjelzők zászlóira helyezett érzékelői fogják, figyelmeztetve a partjelzőket, akik azon nyomban dönthetnek, és jelezhetnek a játékvezetőnek. A találmány tehát segíti a bírókat a döntésüknél, de nem jelent automatikus beavatkozást a játék menetébe.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a közeljövőben élesben teszteli azokat a technikai találmányokat - köztük egy magyart is - amelyek a kétes esetekben segítenek a játékvezetőknek.
Maruzsi László rendszerének lényege, hogy a mérkőzést kamerák követik, a képeket egy speciális számítógépprogram analizálja, és automatikus jeleket küld, ha a labda elhagyja a játékteret, áthalad a gólvonalon, vagy leshelyzet alakul ki. E jeleket a partjelzők zászlóira helyezett érzékelői fogják, figyelmeztetve a partjelzőket, akik azon nyomban dönthetnek, és jelezhetnek a játékvezetőnek. A találmány tehát segíti a bírókat a döntésüknél, de nem jelent automatikus beavatkozást a játék menetébe.
"Tizennyolc technikai eszköz prezentációját hallgatta meg a FIFA vezérkara, közöttük tizenhárom foglalkozott a gólvonal-technikával. Sajnos a kétnapos program zártkörű volt, így nemcsak a vetélytársak munkáit nem láthattuk, de még a saját prezentációnkról sem készíthettünk videofelvételt, pedig szívesen megörökítettük volna magunknak a nagy eseményt."
Maruzsi és csapata március 18-án egyszer szűkebb körben már bemutathatta elképzeléseit, akkor Fernando Tresaco Garcia, a FIFA játékvezetői bizottságának elnöke fogadta Dunai Antallal, az MLSZ szakmai alelnökével együtt.
"Azóta hónapok teltek el, én biztos voltam benne végig, hogy a FIFA engedni fog a technikai nyomásnak. Nekünk azt mondták, a négy legfontosabb kritérium, hogy a szerkezet automatikus legyen, egy másodpercen belül jelezzen, a jelet közvetlenül a játékvezetőnek vagy asszisztensének továbbítsa, és teljesen pontos legyen. Ezeknek megfelelünk. Nagy multicégekkel konkurálunk, Zürichben ott volt többek között az Adidas a chipes labdával, a TAG-Hauer és a Sólyomszem (a teniszből ismert Hawk-Eye) gyártója. A Maruzsi System sikerében száz százalékig biztos vagyok, úgy vélem, ha nem a név és a mögötte álló tőke, hanem a józan ész dönt, akkor mi nyerünk. Elsősorban azért, mert a mi intelligens realtime technológiánk könnyedén továbbfejleszthető a lesszabályra is."
A prezentációs időszakot meghosszabbították november 20-ig - Maruzsi szerint "lehet, a FIFA még talán vár valakire " -, de az biztos, hogy ígéretük alapján a nemzetközi szövetség vezetői március 11-ig személyesen, működés közben is meggyőződnek a rendszer hatékonyságáról.
A technika bevetését ugyanakkor még mindig többen ellenzik a futballvilág nagy befolyású szereplői közül, Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke épp a minap jelentette ki: szerinte a futball az ilyen újításokkal egy videojátékhoz válna hasonlatossá. Maruzsi szerint emiatt lenne nagy szükségük az MLSZ sportdiplomáciai támogatására, hogy például Platinivel is megismertethessék a saját rendszerüket. "Pontosan arról szól a mi technikánk, hogy a játék megmarad a mai formájában a játékvezetők irányítása alatt, csak a döntések pontosak lesznek" - magyarázta.
Megkerestük Berzi Sándort, az MLSZ alelnökét és nemzetközi igazgatóját, aki elmondta, a szövetség mindig is támogatta és támogatni fogja a magyar törekvéseket, de szerinte nem ezen múlik a döntés kimenetele. "Hat-hét éve Maruzsi László a mi segítségünkkel került kapcsolatba a FIFA-val, legutóbb is Dunai Antal akkori alelnökkel utazott egy bemutatóra. Tudom, rengeteg a jelentkező, sokan próbálják bebizonyítani, az ő termékük a legjobb. Úgy gondolom, ezt a kérdést nem sportdiplomáciai lobbi fogja eldönteni, de az sem titok, nagyon örülnénk, ha a magyar eljárás kerülne végül elfogadásra és alkalmazásra. |
Maruzsiék Kispesten építették ki a rendszert a RayNet cég segítségével, az egész tavalyi bajnokság alatt tesztelték, és kifogástalanul működött. Most az újonnan felszerelt, immáron végleges kamerákkal folytatódhat a munka Kispesten, a FIFA bizottsága is ott teszi majd tiszteletét.
"A végső döntésre a labdarúgás szabályalkotó szervezete, az IFAB márciusi gyűlésen kerül sor. Amennyiben úgy ítélik meg a szakemberek, a rendszer valóban működik, egy licencet fogunk kapni, aminek birtokában értékesíthetjük" - mondta mosolyogva Maruzsi László.
A legnagyobb ellenfelek
Számos riválisa akad a Maruzsi Systemnek, lássunk néhány olyat, amelyekről a prezentációk titkossága ellenére korábban már írt a világsajtó.
Az Adidas, a német Cairos és a Fraunhofer Intézet fejlesztésében már a 2005-ös, perui U17-es világbajnokságon kipróbálta a chipes labdát, amely a futballpálya területén felállított jelvevő hálózatra épült. Az átütő siker akkor elmaradt, a technológia ugyanis gyakran tévesen mérte be a labda pozícióját. A fejlesztések és a tökéletesítések azóta is tartanak.
A brit fejlesztésű Hawk-Eye hat kamerából álló rendszert használ; a kamerák az oldalvonalaknál, valamint a kapu fölött és mögött helyezkednek el, csak a labdát figyelik, és másodpercenként ötszáz képkockát készítenek. A kamerákból érkező jelet egy számítógép valós időben dolgozza fel, és ha úgy ítéli meg, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon, fél másodpercen belül jelet küld a bírónál lévő órára vagy fülhallgatóra. A Sólyomszemet évek óta használják a teniszben.
A Swiss Timing Ltd. évek óta jelen van a labdarúgásban, a cég ugyanis a liverpooli egyetemmel közösen kifejlesztette egy olyan rendszert (TRACAB), amelyet az UEFA 2006, a FIFA 2009 óta használ. A mérkőzéselemző rendszer révén másodpercenként huszonöt felvétel készül minden egyes objektumról a pálya területén, a játékosok mozgását három koordináta alapján méri a program. A mérkőzés közben folyamatosan nyomon lehet követni a játékosok sebességét és a megtett méterek számát. Ennek továbbfejlesztett változata állítólag megoldja a vonalkérdést, rögzíti is a felvett képeket, így azok utólag is ellenőrizhetők.
A Beamrider Ltd. tervei szerint először a pályák vonalvezetését kellene ellenőrizni. A brit cég felmérései szerint ugyanis csalóka, hogy szabad szemmel, vagy a televízión keresztül azt látjuk, a futballpályák felfestése szabályos, a legtöbbször ugyanis a szögletzászlónál vagy a felezővonalnál a vonalak nem 90 fokos szöget zárnak be egymással. Az angol-svájci fejlesztésű új lézerrendszer kiküszöbölné ezeket a problémákat, erre lehetne százszázalékos biztonsággal felépíteni a gólvonal technológiát.
