Az egy év után újra ringbe lépő Madár nehézsúlyú segítővel készül az igazi amerikai belépőre

Erdei a New York-i edzőtermet már meghódította

Erdei Tor Hamerrel kesztyűzik (Fotó: Megaphone TPM)

Ahogyan az amerikai mérkőzés (korábban kétszer volt rá példa, egyszer Las Vegasban, egyszer Atlantic Cityben), úgy az amerikai felkészülés sem újdonság Erdei Zsolt számára, igaz, most semmiképpen sem akar úgy járni, mint öt évvel ezelőtt, amikor kis híján a világbajnoki címe is ráment a tengerentúli sparringokra. Akkor az orosz Vagyim Tokarjev eltörte a bordáját, és mint utóbb kiderült, ilyen sérüléssel bokszolta végig az önmagában is drámai összecsapást.


„Tanultam abból, most minden mozdulatra hatványozottan figyelek – mondta felvetésünkre az első kinti kesztyűzésén túljutó, jövő szombaton a kenyai Samson Onyangóval bokszoló Erdei. – Egyszer egy jobbhoroggal rendesen keresztbe vertem, szegény srác a meccs után jegelte is az arcát bőszen."
A „srác" kitétel persze nem árul el mindent a kesztyűpartnerről, így megtesszük ezt mi: Tor Hamernek hívják, amerikai, az eddigi 13 profi mérkőzéséből 12-t megnyert és mindössze egyet veszített el. Csak nem Madár kategóriájában, félnehézsúlyban, hanem nehézsúlyban.
„Amikor megláttam az öltözőben, volt egy kis félelem bennem. Két számmal nagyobbnak tűnt nálam, és a több mint kilencvenöt kilója is tiszteletet parancsolt. Nem én választottam, az amerikai promoterem, Lou DiBella döntött mellette, mondván, hasonlít Onyangóra és ha a nehézsúlyú világbajnoki övre törő Tomasz Adameknek a segítségére volt, akkor nekem is. Hat menetet kesztyűztünk. Elég kemény volt egy-két összekapaszkodásnál ekkora tömeget cipelni... Persze néha le kellett fognom, mert az tűnt a legjobb megoldásnak. Jó, nem lepődtem meg azon, hogy elég könnyen kihúzta magát a szorításból, de mire odavágott volna, lábmunkával én már messze jártam" – ecsetelte a Trinity Gymben történteket az egy év után újra tétmeccsen bokszoló magyar profi.
Azért is volt fontos a jól sikerült első kesztyűzés, mert Madár ezzel egyből tiszteletet vívott ki magának a teremben. Saját elmondása szerint a „nagyon hangulatos, kicsit sötét, de igazi bokszmiliővel" megáldott gymben eleinte furcsán néztek rá, egy-két „Good luck!" kívánságon kívül más nem hangzott el, aztán jött a szájtátás, áll-leejtés.